Avagy 15 év után hogy néz ki az előttünk álló 1-5-15 év?
Ez a bejegyzés válasz – vagy információ – a csapatom tagjainak, Makkásoknak, egy a napokban kavarodott viharhoz. De benne van azt hiszem sok apró szösszenet amit gondolok az active ageingről (aktív idősödésről) az életünkben bekövetkező változásokról és azok kezeléséről.
A minap egy belső konfliktust tártam a csapat elé megrendülve, mert nehéz megosztani másokkal egy két ember közötti konfliktust – amit nem tudtam kezelni. Tettem ezt mégis azért mert a konfliktus tárgya sokakat érintett. Ennek a konfliktusnak a nyomán sok egyéb téma is szóba került, ami a közösségünk mindennapjait és a jövőjét érinti. Ahogy minden rosszban van valami jó, úgy ebben is – örülök hogy terítékre került sok pozitívum mellett negatívum is az elmúlt időszakból és hogy erről beszélni kezdtünk. Mert úgy gondolom, csak akkor tudunk előre haladni, ha ezeket megbeszéljük, s a megbeszéltek szerint tervezzük a jövőnket rövid, közép és hosszútávon. Sokan írtatok nekem a zárt csoportban vagy privát üzenetben, többetekkel beszéltem telefonon vagy személyesen. Ezek a beszélgetések megrázóak, de előre vezetőek voltak. Köszönöm az őszinteségeteket és kérem ezt a jövőben is. Ez az írás az én őszinteségem felétek – s remélem segíteni fogja a közös gondolkodásunkat a jövőnkről, az előttünk álló 1-5-15 évről.
Először az én életemről – személyes hangnemben
15 éve vagyunk lassan együtt, ez gombócból sem kevés – ahogy mondani szokás. Nem gondoltam erre mikor elkezdtük. Akkor 11 éves volt a fiam, ma elmúlt 25. Házasságban éltem, az új építésű házunkban. A keresetemből elsősorban a mindennapjainkat finanszíroztam – másodmagammal. A házasságom olyan volt, hogy sok szabadidővel rendelkeztem, így sokat jöttünk mentünk fiammal, Rózsával és Andrissal az országban, sok esetben összekötve a makkás kirándulások lejárását a gyerekes-barátnőcis programokkal. Ez az idill összeborult 9 évvel ezelőtt, mely oda vezetett, hogy szép lassan minden megváltozott a fent leírtakból.
Rá kellett jönnöm, hogy semmiféle egyéni megtakarításom nincs, s a válás sem lesz egyszerű egy remek ügyvéddel szemben. Hogy azon kívül, hogy laknom kell valahol, élnem kell, a MAKKA Klubházat is „meg kell mentenem”. Így egyre több plusz munkát vállaltam a Makkán kívül, hogy ne legyek kiszolgáltatott helyzetben. S közben igyekeztem fenntartani a kedvező anyagi feltételeket a Makkásoknak. Nehéz volt, de végigcsináltam. Emelt fejjel és derűsen ha lehet, mert a háttér nem tartozik senkire. Lehet, időnként kevesebb személyes jelenléttel…
2 éve váltunk el. Pont került hosszú évek (7!) nehézségeire. Ma már Soma önállóan él, én egy „korombeli” házban élek és próbálom gondozni. Lett egy társam, aki hozott magával egy vidéki életformát – szabadidőnk nagy részét Kisszékelyben töltjük. Közben én is 50+ lettem, s gondolkodnom kellett azon, hogyan szeretnék élni 1-5-15 év múlva. Mik a prioritások, mik a lehetőségeim, és a vágyaim? Nekem nem lesznek ma ismert klasszikus nyugdíjas éveim, ami adódik abból, hogy munkával töltött éveim többségében vállakozóként nem tudtam olyan mértékű járulékot fizetni, ami gondtalan nyugdíjas éveket biztosítana. Másrészt ha ránézünk Magyarország korfájára, abból is az derül ki, hogy nagyon karcsú az a „törzs” ami a kiterjedt „koronát” tartja, aki befizeti a járulékot azért hogy nyugdíjam legyen kortársaimmal. Nem számíthatok tehát arra, hogy a nyugdíj önmagában elegendő lesz a megélhetésre.
A döntésem az lett, hogy – előre tervezve 15 évet – akkor nekikezdek most a kvázi nyugdíjas létnek: dolgozok 3-4 napot hetente személyesen – a többi a pihenésé és az online munkavégzésé. S hogy ennek megfelelően, ezen napokon sokat dolgozom, a Makkán kívül jó órabérért. Tény, hogy ebbe kevesebb kirándulásszervezés fér bele…
A változás örök – a változtatás és alkalmazkodás elkerülhetetlen
Változott más is. Sok éven keresztül szinte minden évünket megkönnyítette a MAKKÁ-ban egy-egy nyertes pályázat. Ma nincsenek a MAKKA számára elérhető, megfelelő pályázati lehetőségek, nem tudom, hogy a jövőben mennyire változik ez a helyzet – rövid távon én nem remélem.
Változott más is: fejenként közel 15 évet öregedtünk. Nekem is kevesebb az energiám – de Nektek is. A szervezéseknél nekem mindig figyelembe kell vennem, hogy azokat is segítsük akik már kevésbé aktívak, de vágynak a közösségi programokra, együtt lenni a csapattal. Ezért a több olyan program aminél nem kell A-ból B-be eljutni. Fontos azonban az is, hogy csak olyan programokat tudunk fenntartani, amelyeket látogattok. Itt van nekünk felelősségünk a megfelelő programkínálat kialakításában – Nektek pedig a fenntartásában. Bedőlt például a Teadélelőtt, pedig akik jártak nagyon szerették. Hasonló okokból nem megyünk péntekenként a környékben nordikozni és a szerdai Naplás-tó is már csak szép emlék. Az aqua nordic walking eszközök is zsákban pihennek, mert nem volt rentábilis egy idő után folytatni az uszodai órákat. Ezeken a programokon tényleg volt lehetőség jó beszélgetésekre, tartalmas együttlétekre. De pár ember miatt sajnos ezek nem fenntarthatóak – bármennyire szerettük.
Szakmaiság
Az új programok szervezésénél figyelembe vettük azt is, hogy a Magyarországon is jellemző magasabb megélhető életkor a demencia térnyerésének kedvez. Ennek megelőzésére terveztük új programjaink is: a különböző tréningek/játékok, a Teadélelőtt, Kreatív Klub, Makka Suli, Mini Könyvtár a szellemi aktivitást és a társas kapcsolódást támogatják. Hogy a fizikum mellett kognitív képességeket is szinten tartsuk csapaton belül. Az új dolgok tanulása, a nem rutinból végzett feladatok ugyanis mind ezt szolgálják. (Nekem biztos, egy-egy ilyen alkalomra többnyire 2-3 órát készülök).
Igyekszem mindemellett rendszeresen képzéseken részt venni, melyeket szintén saját forrásból finanszírozok. S a képzésekből megtanultakat rendre alkalmazni is a MAKKÁ-ban. Sokszor jövök rá arra, hogy a MAKKA az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű szenior közösség Magyarországon, pedig találkozom nem eggyel… Tehát amit csinálunk, a mozgás, a tanulás, az állapotfelmérések és a közösségi kapcsolódás tudatos összekapcsolása, az jó és értékes, követi a külföldi szakmai trendeket.
S nyitnunk kell a fiatalabbak felé is, akik még nem is feltétlen nyugdíjasok. Vagy azért mert annyira fiatalok (50+) vagy mert nem tehetik meg. Volt erre kezdeményezés pár éve (MAKKA Suli 50+) de ez a feladat jórészt még előttünk áll.
MAKKA = Kriszta?
Én remélem hogy nem. Mert akkor a MAKKA elesett… A megtisztelő bizalmatok mellett ez óriási nyomás rám nézve. S nincs pótolhatatlan ember. Itt köszönöm meg Ildikónak és Idának hogy annyit tesznek a közösségért, akik a MAKKA gondolatával kelnek és fekszenek. Köszönöm a kérdőívben névtelenül felajánlott segítségeteket, számítok Rátok! A programok kitalálásában, megszervezésében, kommunikációjában biztosan sokat tudtok segíteni. De más felajánlást is örömmel veszek. A következő elnökválasztásig 8 hónap van. Ez alatt az idő alatt szeretném kidolgozni Veletek együtt a hogyan tovább részleteit. Kérem a tanácsotokat, gyertek a kéréseitekkel, találjuk ki a megfelelő irányt – és utána nézzük hozzá a megvalósítás lehetőségeit is. Mert a MAKKA érték, de 15 év után ráfér egy „ráncfelvarrás”. S nekem, „szülőnek” a 15 éves gyerekhez másként kell fordulnom, mint egy újszülötthöz.
Egyedül nem megy
Erre rájöttem már több éve. Kértem is segítséget, volt önkéntes toborzás. Jó volt ráébredni egymás szuper képességeire. Ebből a körből kértem segítséget a kirándulások szervezéséhez is – sajnos ez a segítség, bár egy ideig nagyon hasznos és közösséget szolgáló volt, végül más irányba kanyarodott. Ezért nem tudtam tartani a januárban erre az évre tervezett programot sem, amit többen jeleztetek. Továbbra is örömmel fogadok minden időszakos vagy folyamatos segítséget, mert egyedül nem fér bele minden. Szakmai oka is van az aktív részvételetek igénylésének: kutatásokkal alátámasztott nemzetközi irányelvek szerint többet tesznek az idősödők a jobb életminőségért és egészségük megőrzéséért, ha nem passzívan vesznek részt egy klub életében hanem aktívan formálják azt.
1-5-15 év
Egy új programot tervezek a napokban, ami erre a három távra segít tervezni az 50+ és 60+ korosztálynak. Az előretervezés segíthet abban, hogy tudatosabban alakítsuk a következő életszakaszunkat. Érdemes Neked is végiggondolnod, hogyan szeretnél élni a következő években, és mit tehetsz ezért már ma. Ez meghatározza a mai, holnapi mindennapjaidat is. A MAKKA jövőjét is ebben a három terminusban érdemes végiggondolni. 2027. május 29-ig közösen ki kell dolgozni, milyen programokkal, feladatmegosztással és vezetéssel tud tovább működni az egyesület. Ki kell találnunk, hogy merre menjen a MAKKA a következő 5 évben. És ha csak ködösen is, de olyan alapokat kell építenünk, amire 15 év is rápakolható. Kérem és köszönöm a segítségeteket, részvételeteket.
Kedves Kriszta!
Ennyire öszinte és nyílt kitárulkozás ritka és értékes személyes gesztus. Kevesek erénye a mai bezárkózó világunkban. Jól látod, a Makka egy korszerűen felépített, működő szenior szervezeti minta. A munkád olyan eredménye, amire méltán búszke lehetsz. Erre a háttérre, hiteles hivatkozásra később is szükséged lesz, mégha kevesebb energiát is fogsz tudni ebbe beletenni. Amit építeni kell hozzá, az a szervezeti és vezetősegi munkamegosztás, bejáratottság a programok vitelében, amit elég lehet vezetőként megszemelyesiteni…Sok erőt és kitartást hozzá.
Kedves Kriszta, köszönöm ezt a szubjektív beszámolót is. Engedd meg,hogy mint a MAKKA legrégebbi tagja,én is elmondjam a szubjektív véleményemet, ami szerepelt a kérdőívben is. A MAKKA már nem olyan, mint régen, kislétszámú,,családias volt, ( számomra) megfizethető programokkal. Az évek alatt a világ változott, ez egy természetes folyamat, nem a klub és nem a te hibád. Az a közös mindannyiunkban, hogy szeretjük a mozgást, a természetet, a túrákat.A MAKKA tagok anyagi helyzete nagyon különböző. Többen vagyunk, akik számára már nem elérhetőek a 10 ezer ft feletti kirándulások. Ezért nekünk jó alternatíva volt a Borika által szervezett túrák, nulla bekerülési költséggel. Ez nem a MAKKA és főleg nem ellened alakult, Borika sose törne vezetői babérokra, amúgy nem is alkalmas rá,,de jó szervező, én mindössze egy túráján vettem részt, jól éreztem magam. Tavaly Gyenis Rózsa is csinált pár ilyen túrát, kitöltendő a hézagokat. Sajnálom, ha ez konfliktus helyzetet teremtett és emiatt páran végleg elhagyták a MAKKÁt. Én kezdetektől kedvellek és bízom benned, remélem a jövőben több időd és örömöd lesz arra és abban, amit szeretnél csinálni.Puszi.
Kedves Kriszta!
Nagyon köszönöm, h. megtiszteltél életed menetéről, ami kihatással volt a MAKKA műkődésére.
Bízom benne, h. a megújúlás jót tesz.
Sajnos jelenleg az egészségem priorítást jelent.
Amibe tudok igyekszem résztvenni.
A változás elkerülhetetlen, hiszen „Mozgásban az Élet”!