Ez a cikket a”A hosszú élet tudományos alaprjai” csoportól vettem át, a Facebookon tették közzé.
Nyolc helyes életmódfaktor, közel 90% (!) különbség a halálozási kockázatban
Mi történik akkor, ha nem egyetlen egészséges szokást nézünk, hanem az egész életmódot együtt?
Az USA egyik legnagyobb életmód-egészség vizsgálata, a Million Veteran Program nemcsak azt elemezte, hogy egyes életmódfaktorok önmagukban hogyan hatnak a halálozásra, hanem azt is, hogy mi történik akkor, amikor ezek a faktorok összeadódnak.
Ez kulcskérdés longevity szempontból, hisz az összhatásból eredő halálozás és megbetegedés kockázatának csökkenése hatalmas.
A vizsgálat több százezer (276.132 fő) amerikai veterán adatain alapult, és 8 jól definiált életmódfaktort elemzett, mint a megfelelő fizikai aktivitás, dohányzásmentes életmód, pihentető alvás, egészséges táplálkozás, minimális alkoholfogyasztás, stresszkezelés, megfelelő szociális kapcsolatok, opioidfüggőség hiánya.
A jobb oldali ábrán látható, hogy nem csak egyetlen tényező hozza a nagy hatást, hanem az, amikor ezek együtt teljesülnek. A halálozási kockázat lépcsőzetesen, dózis válasz jelleggel csökken, ahogy nő a teljesült életmódfaktorok száma (vagyis, amikor egyre több szempontból kedvező életmódot élünk).
Különösen figyelemre méltó, hogy, 6 életmódfaktor teljesülése esetén a halálozási kockázat kb. 73%-kal alacsonyabb, 7 faktornál ez már közel 80%, 8 faktornál pedig 87% (!!!) körüli csökkenés látható a 0 faktorhoz képest, vagyis, ahhoz képest, amikor a felsorolt életmód tényezők közül egyik sem valósul meg. Ez közel 10-szeres rizikó különbséget jelent, azaz aki mind a nyolc életmód faktor szerint gészségesen él, tized annyi esélye van a halálozásra (adott vizsgálati, utánkövetési időn belül), mint aki egyáltalán nem helyes életmódot folytat.
Ez nem finom különbség, hanem nagyságrendi eltolódás. Nem véletlenül tettem fel az ábrára a konfidenciaintervallumokat is, jól látszik, hogy már egy-egy szintlépés között is többnyire statisztikailag és klinikailag releváns eltérés van. Egy egy új életmód faktor teljesülése 8-10%-os további halálozási rizikó csökkenéshez vezet. Ekkora csökkentés már igen jelentős, egy egy gyógyszerkutatási vizsgálatban ekkora változás már lényegi hatékonyságnak minősül halálozás tekintetében.
A poszter alsó részében két, azonos korú, 50 éves férfi példáján keresztül próbáltam ezeket az eredményeket kézzelfoghatóvá tenni.
Legyen A András (elnézést az Andrásoktól), akinek esetében mindössze 2 életmódfaktor teljesül, Nem használ opioidokat, és elég jó társas kapcsolatai annak, egy kész humorzsák. De nem alszik jól, többnyire a szokásos magyar étkezéssel él, rost szegényen, általában feldolgozott ételeket eszik, sok tésztával, kenyérrel és ráadásul édesszájú is. A munkájában túlterhelt, stresszes életet él, nincs ideje aktív sportra és ráadásul még dohányzik is a szünetekben, de csakis a munkahelyén. No meg esténként egy üveg sör vagy 1-2 pohár bort is megiszik.
Összességében mennyire ismerős….
Míg B mint Béla ugyan olyan stresszes és túlterhelt munkahelye van, de reggelenként rendszeresen sportol, igyekszik rostban gazdag táplálkozást folytatni, nem dohányzik és elég jól alszik, 7 óra többnyire összejön, bár rajong a finom borokért.
A két kockázati szint között így abszolút értékben kb. 30–35 százalékpontos különbség adódik a halálozási kockázatban, pusztán az életmód különbsége miatt.
Ez relatív módon azt jelenti, hogy Bélának közel fele annyi esélye van a következő években a halálozásra, mint Andrásnak a kutatási eredmények szerint.
Ez nagyon nagy különbség.
És ami legalább ilyen fontos, még Béla esetében is marad további mozgástér a kockázatok csökkentése, a longevity célok felé. A görbe nem laposodik el, nincs „plafonhatás”. Minden további életmódfaktor újabb kockázatcsökkenéssel jár.
Ez az ábra jól demonstrálja azt, hogy a helyes életmód nem egyetlen döntés, hanem sok apró, egymást erősítő választás eredménye, milyen ereje van a meghozott életmód döntéseknek.
És azt is, hogynem nagyon van olyan (csoda) beavatkozás, gyógyszer amely ilyen mértékben, ilyen konzisztensen csökkentené a halálozási kockázatot.
A következő posztokban azt is be fogom mutatni, hogy mit jelent ez az eset életévek, várható élettartam tekintetében. Az talán még ennél is robosztusabban meséli el azt, hogy miért érdemes váltani….
Fontos módszertani megjegyzések
Mint minden nagylétszámú megfigyeléses vizsgálatnak, ennek az elemzésnek is vannak korlátai. Az életmódfaktorok jelentős része önbevalláson alapult, ami pontatlanságot vihet az adatokba. A vizsgálat amerikai veterán populáción készült, amelyben a férfiak felülreprezentáltak, ezért az eredmények általánosíthatósága más populációkra korlátozott lehet. Fontos továbbá, hogy az életmódfaktorok időben változhatnak, a vizsgálat pedig elsősorban a kiindulási állapot alapján sorolta be a résztvevőket. Ezek a korlátok azonban nem gyengítik az alapüzenetet, az életmódfaktorok számának növekedése és a halálozási kockázat csökkenése között konzisztens, dózis válasz jellegű kapcsolat figyelhető meg.
Forrás: Nguyen XT, Li Y, Wang DD, et al. Impact of 8 lifestyle factors on mortality and life expectancy among United States veterans: The Million Veteran Program. Am J Clin Nutr. 2024;119(1):127-135. doi:10.1016/j.ajcnut.2023.10.032
EZT IS OLVASD EL
Hagyj üzenetet